• A múltban:

A Herendi porczellán fayence és kályhagyár
tájékoztatója 1895-ből

Ma:

 Javaslatok a cserépkályha használatához 

Szárítófűtés         

    A kályhát elkészülte után, mintegy két hétig gyenge fűtéssel kell kiszárítani. Ha a természetes száradás biztosítható, akkor a szárítófűtés folyamata 3-4 napra rövidül. Télen biztosítani kell a fagymentes száradást!

• Pár nap szikkadás után naponta egy-kétszer kevés fával begyújtunk, lehetőség szerint sok levegőt engedve be a kályha szellőzőnyílásain, ezzel  biztosítva, hogy a füstgáz híg maradjon.
• A fa mennyiségét a hetedik-nyolcadik nap után fokozatosan növelhetjük, de a kályhát  még nem szabad kézmelegnél jobban felfűteni.
• A kályhát a tűz leégése után sem szabad lezárni, hogy a kályhában keletkező gőz a kéményen keresztül akadálytalanul távozhasson. Ha a szárítás folytán a csempék elszennyeződnek, a csempéket szükség esetén száraz ronggyal át kell törölni.
• A két hét letelte után, az első felfűtés végén a szellőző nyílásokat a biztonság kedvéért még hagyjuk nyitva. 

Üzemeltetés

• Begyújtás előtt a rostélyt tisztítsuk le, a hamut szedjük ki, szellőztessünk, tökéletesen záródó nyílászáróknál szellőztető állásba állítjuk a vasalatot (általában a bukó és a nyíló állás közt van ) vagy résnyire nyitva hagyunk valahol  egy ablakot az égési levegő utánpótlására (a kályha az égéshez szükséges levegőt a lakás légteréből szerzi), szükség szerint melegítsük elő a kéményt. A kályha működését a mesterséges szellőzők és szagelszívók befolyásolhatják, erre külön ügyelni kel! Mindig fokozatosan, lassan fűtsük fel  a kályhát a hirtelen hőtágulás okozta károk elkerülése végett (csempe repedés, fugák túlzott megnyílása)!
• Begyújtáshoz használjunk újságpapírt (ne legyen fényes), apróra vágott fát vagy alágyújtóst és a tűztér méretétől függően 4-10 db közepes vastagságú fahasábot (közepes méretű fahasáb átmérője 8-10 cm). A tüzelőanyagot úgy helyezzük el a tűztérben, hogy könnyen és egyenletesen kapjon levegőt (gúlaszerűen).
• Ha a kályhára a felfűtés alatt újabb adag tüzelőt rakunk, azt mindig csak akkor tegyük, ha az előző adag már nem lángol, csak parázslik. 
• A kályhát nem szabad túlfűteni, inkább naponta kétszer gyújtsunk be (túlfűtött a kályha, ha a csempék felületi hőmérséklete meghaladja a 80 c°-ot, a fugák túlzottan megnyílnak, elszíneződnek). A cserépkályhával és a csempekandallóval való fűtés lényege , hogy lassú tüzeléssel egyenletesen fűtjük fel a kályha tömegét, és az  így hosszan biztosítja a helyiség egyenletes fűtését.
• Az égés alatt gondoskodni kell a megfelelő levegőszabályozásról, hogy minél tökéletesebb legyen az égés, azaz friss, de nem túl gyors égésre kell törekedni. Általában 40-80 perc alatt zajlik le egy adag tüzelőanyag elégése a mennyiségtől függően.
• A kályhát lezárni (a huzatszabályzót lezárni, az ajtót, amin az égéshez szükséges levegőt biztosítjuk, becsukni) akkor szabad, ha a tüzelőanyag már nem lángol, csak parázslik (ilyenkor már nem tartalmaz éghető gázokat, nincs robbanásveszély). 

Karbantartás

    5 évente   a tüzelőberendezést, évente a füstelvezető csatornát és a  kéményt meg kell tisztítani a koromtól. Fontos a  tűztér átvizsgálása, a csatlakozások tömítettségének ellenőrzése, a fugázás javítása (a fugázó anyag öregedése, kipotyogása helyenként, természetes folyamat, a kályha diletációjából adódik, csak a látható oldalak vannak kifugázva (hátsó oldal nincs), esztétikai szempontok az irányadók), tisztítás. Érdemes szakember segítségét igénybe venni! Célszerű erre már a fűtési időszak végén sort keríteni!

Tüzelőanyag

    A kályha nem hulladékégető mű. Ha szemetet éget kályhájában, azzal árt környezetének és tüzelőberendezésének!

• fa (száraz, kis nedvességtartalmú (2 éves), általában keményfa), 1 kg nedves fa (típustól függően) 1.750 - 2.000 Kcal/kg  hőt termel, míg ugyanekkora tömegű száraz fa (ugyanabból a típusból) 3.500 - 4.000 Kcal/kg energiát képes előállítani: a nyirkos fával való fűtés tehát energiaveszteséget jelent és füstöt képez. Vízteres kályhák fokozottan érzékenyek a fa nedvesség tartalmára, nagyobb a kondenzációs veszély, szurokképződés.  A kályha és kémény állagának megóvása végett kerülni kell a nedves fával való fűtést ill. a fojtott tüzelést.
• bio brikett  ( fokozott figyelmet igényel, intenzív, gyors égése hirtelen nagy hőt szabadít fel).