Napjainkban szerencsére egyre több elhagyott tanya, öreg parasztház kerül olyan új tulajdonos kezébe, aki gondosan felújítja és élettel tölti meg a sokat megért falakat. Az újjászületett házakban természetesen valamiféle fűtőberendezésre is szükség van.
A stílusosan kialakított vidéki környezetbe mi más illene jobban, mint a falusi, tanyasi házak "őshonos" tüzelőberendezése, a kemence, a téglakályha és a rakott tűzhely. Ezek éppolyan hatékonyan használhatók fűtésre, mint a hagyományos cserépkályhák. A fűtést hatékonyabbá tehetjük és akár több helyiséget is fűthetünk a kemencével, téglakályhával, ha egy melegvíz előállítására alkalmas víztartályt építünk bele, az így nyert melegvizet pedig a fűtőtestekhez csőrendszeren vezetjük el, azaz valójában központi fűtést valósítunk meg. Ezek a fűtőberendezések igen változatos formában és méretben jelenhetnek meg: készülhetnek hagyományos stílusban, de ölthetnek akár extrém formát is, egyedivé varázsolva ezzel egy modern hangulatú lakóteret. A sokféle technológia, az építésre és díszítésre felhasználható anyagok sokasága biztosítja az egyedi ötletek kivitelezését. A kemencét vagy téglakályhát kombinálhatjuk tűzhellyel is, így egy berendezésként biztosítják a fűtés, a sütés és a főzés lehetőségét. A főzőlappal, sütővel, aszalókamrával készített hatalmas konyhai búbos kemencék mellett igen kedvelt volt egykor a rakott takaréktűzhely, amely a sütés, a főzés és a fűtés funkcióit a leghatékonyabb módon, egymaga végzi. Ezek a rakott tűzhelyek nemcsak vakoltan és fehérre meszelten, vagy hagyományos csempékkel rakva készülhetnek: külső megjelenésük manapság jószerivel csak a fantázia függvénye.
|